2014. április 15., kedd

Ilyen, olyan....

...az életem mostanában.
Tulajdonképpen semmi sem rossz, sőt...mégis, néha olyan elkeseredett vagyok.
Pedig minden beszerezve Húsvétra, készülök is, menük összeírva, sőt, a sütik is kitalálva.

Ma vittük Téglut, oltásra. Majd mi Csengével bementünk a játszótérre, akkorát játszottunk, hintáztunk, homokoztunk. Csak az a hideg szél zavart minket haza. De minden léleknek gyógyír a gyermek kacaj. Ha hallottátok volna Csengét kacagni, elfelejtettem minden bánatom.:-)

Gondolom senki nem úszta meg a frontot. Én sem, két napja hasít a fejem. Ilyenkor nem is negyvennek érzem magam, hanem nyolcvannak. :-(

Már olyan nagy a barack, a fán. Meg virágzik a bodza lassan.:-O Az orgona meg lassan levirágzik...ez jól van így??????

2 megjegyzés:

  1. Látod milyen jó gyógyír neked a kis Csenge! Nagyon kellemes ünnepeket kívánok sok szeretettel!

    VálaszTörlés