Nem lesz egy vidám poszt, aki unja a nyafogásomat, nem baj, ha nem olvassa.
Klasszikus leválási folyamatban vagyunk. Tanulom én is, mint szülő, a folyamatot. Néha vágyom az olyan 5 évvel ezelőtti nagyokra, néha kifejezetten várom, hogy felnőttek legyenek. Komolyan, ez nem vicc. Mesivel a legnehezebb. Már amiket csinál, hát...nem is tudom, persze ez is klasszikus kamasz tünet. Bár olyan tanácstalan vagyok. Mi lenne, ha nem egy biztos családi háttere lenne? Akkor mit csinálna?
Fiúk könnyen megoldják, erővel, azt sem szeretem, és néha ott állok közöttük, hogy fékezzem őket, de elég vicces, ahogy a magasabb Bencének szinte azt mondom, hogy menjen a sarokba. De pár perc múlva lehiggadnak, és megy minden tovább. Mesinél nem, talán mert lány? Napokig hetekig is képes a szobájában lenni, néha gyorsan lejön ennivalóért, szükségletei elintézni, órákig fürödni, közben nyomogatja a telefonját. A hétvége is így telt, se a vasárnapi ebédhez nem jött le, se kirándulni, nem is láttuk. Jó, jó...kamasz, bezárkózik. Oké, de mikor a neten olyanokat irkál, mert ugye egész nap azon van...ami nekem, nekünk nem tetszik, akkor kiakadok. Tegnap este, nem kiabálva, de elvettem a telefonját. Mert hát végül is az nem alanyi jogon jár, mikor megszületnek, nem? Azt valakinek fizetni kell...na ekkor dühös, de nem kicsit, volt, hogy hozzám vágott valamit. Persze ezután nehogy azt higgyétek ő jött bocsánatot kérni. :-( Sorolhatnám még, a kacifántos dolgokat, nem teszem.
Mindenesetre, az egész kamaszkor engem nagyon letaglózott. Nehéz beleszoknom, nagyon szeretnék túl lenni rajta, pedig gyanítom a neheze hátra van.:-(
Mikor tervezgettem a jövőt, mindig azt hittem Mesivel, majd olyan jó lesz ennyi idősen. Majd sokat beszélgetünk, büszke leszek, hogy ilyen nagy lányom van...hiszen van ilyen nem???
Igazság az tervezni sem merek, semmit sem. Kicsit összetört a szívem. Biztos ilyen lehet mikor megcsalnak valakit, vagy elválnak..nem tudom, eddig soha nem éreztem ezt az érzést! Nagyon rossz!:-)
Persze ott van Csenge, nem is tudom mi lenne velem, ha nem lenne Ő, és Zsolti.
Szeretnék másról is írni, de most elemi erővel élem ezeket a napokat. És persze ugyanúgy meg kell csinálni minden, meg is csinálom.
Mai biggyesztés valamilyen leves, lehet bab, és szilvásgombóc...aminek lassan neki is állok, a kis kuktámmal.
Ó :( Emlékszem én is bezárkóztam. Pont így, lementem az emeletről, tálcára kaja, felvittem, olvastam, tvztem...Nem is tudom miért. De kinőttem, ő is kifogja. Mondjuk én a a szüleimen nem láttam ezt az aggódást, amit nálad, de hát sosem jöttünk ki jól....Azért a hozzád vág valamit dolog az durva, na én olyankor elkapnám, de nagyon. Azt én elképzelni sem tudom nálunk. Majd meglátom, pár év és ott leszek ahol most te. Kitartás.
VálaszTörlésGondolhatod, elkaptam...semmi eredménye.:-(
TörlésEngem nem az zavar, hogy fent van a szobájában. Engem az zavar már, hogy olyanokat csinál a neten ami nem csak őt minősíti, hanem a szülőket is. Mit gondolhatnak ismeretlenek rólunk? Persze kit izgat, de mégis...Igen, kicsit én is azt gondolom, sokkal jobban izgat a dolog, mint anno a szüleinket. Hát én ilyen vagyok...
Na igen! Teljesen igazad van. Éppen ezért nem értem, hogy pl. nálunk a rokonság körében miért is természetes azt, ha a 11 éves gyereket a szülő felregisztrálja a fészbukra?? Az én fiam is vinnyogott érte, de NEM. és kész. mert, csak. Áh, mennyire igazad van!! Sok esetben a szülő a hibás, még is a gyereket szidja. (most az én rokonságomra értettem)
TörlésBár nálam a fúknak 13 éves korban lett fb, de ők teljesen másképp használják..
Törlésvalamit biztos másképp kellett volna nekem, nekünk is csinálni...csak nem tudom mit? Talán egész pici korban? Nem tudom.
Nekem is a lányommal volt a legnehezebb. Nagyon ajánlom a korábban írt könyveket neked,sokat segítenek.
VálaszTörlésDE bíztatlak,hogy a nehéz évek után a lányod lesz az,akire számíthatsz . Nagyon nehéz ,de bíztatlak,hogy lesz jó is. Nálunk már az van. Nem az az idilli,amit elképzel az ember, de jó.Neki is nagyon nehéz, bár ez a szülőnek nem úgy tűnik.Azt bántja,akit a legjobban szeret.Persze a határok fontosak...
Igen, olvasgatom őket, sokat segít..
TörlésIgen a határok, azok kellenek. Legnehezebb, hogy ne legyen az ember nagyon engedékeny, nagyon szigorú sem.
Anikó! Írnék neked, megosztva a tapasztalataimat stb, ide hosszú lenne.Az enyém kekcinkekukacindamail.hu
TörlésA net az egy nagy ellenség és veszélyforrás ebben a korban.
Ha így látod,akkor nagyon jó úton vagytok: "ne legyen az ember nagyon engedékeny, nagyon szigorú sem."
TörlésJó lesz,csak bírjátok ki.
Ha azt érzi,hogy bármit csinál,ŐT SZERETED,csak azt nem,amit esetleg csinál,akkor ne félj!Ezt meg is mondhatod neki.
utólag vagyok ám ilyen "okos".:) Azokban a keserves években hullámoztam a kétségeim között én is.
Éppen most írtam mailt!:-)
TörlésA barátnőm lánya enyhén szólva nehéz kamasz volt, s egy csodálatos, talpraesett, ügyes és nagyszájú NŐ lett belőle. Bízhatsz.
VálaszTörlésVárom már azt a pillanatot én is...:-))))
TörlésNem tudok okosat írni, csak próbállak biztatni, nyugtatni. Emlékszem, én is bezárkózós voltam, egészen sokáig. Persze ez most már más, nekünk nem volt annak idején mobil, internet, "csak" a könyvek. De valamikor régen ismertem Mesit, és tudom, hogy jobb lesz, hogy olyan lesz, amilyennek álmodtad, képzelted. Csak addig tarts ki valahogy...
VálaszTörlésKöszi Bettus!
TörlésIlyenkor azon gondolkozom,hogy megállítanám az időt,mert most még jó,nagyon jó.
VálaszTörlésSzerencsére neked is van egy pöttöm lánykád is,aki nyilván ugyanúgy tud hisztizni mint az enyém,de ezek a dolgok még kezelhetőek,és ilyen kis korban sok örömöt,szeretete adnak még át.
Viszont te legalább már felvérteződsz addigra mire ő felnő...
Én meg megpróbálok erősen rákívánni,hogy az enyém olyan kezelhető kamasz legyen,mint amilyen én voltam...
Nagyon nehéz, a sok bizonytalanság, egyik nap ilyen a másik olyan. Keresem magamban is a hibát..megértem őt is..de mégis, mindent nem lehet.
TörlésHűha, nagyon nehéz...
VálaszTörlésÉn még szerencsére nem tapasztalok szélsőségeket (lehet, hogy még az is eljön). Tudom, könnyű okosnak lenni a kispadról, de én sem engednék meg mindent. Elfogadható, hogy magányosan akar lenni, és az is, ha úgy érzi, égő neki a szüleivel kirándulni, de nem tolerálható, ha hozzávág valakihez egy tárgyat (pláne ne az anyjához!!!), és az sem, ha kiábrándító dolgokat irkál a szeretteiről, sokszor vadidegen embereknek.
A szülők toleráns magatartásáért cserében elvárható a minimális kapcsolattartás, és a korrekt viselkedés, bármennyire is kamaszodik. Szerintem nem lehet mindent ráfogni a kamaszkorra!
Szerintem sem lehet mindent ráfogni..Most listát írtunk, ki mit szeretne, most éppen jó, de ki tudja holnap mi lesz?
TörlésSzerintem a bezárkózással nincs gond. Manapság viszont társul vele a net, chat, FB, ami nem minden esetben jó.
VálaszTörlésLehet, hogy korlátoznotok kellene a netet mindegyik gyereknek, napi - esti egy órára.
A másik dolog - a hozzádvágás. Azt biztosan nem hagynám. Azért a minimum, hogy egy hónapig nem látná a telefonját, a tuti.
Mi voltunk a hibásak, hogy olyan telefont vettünk neki, amit tud mindig használni, hiába kapcsolom le a netet.
TörlésHozzámvágás, régebbi eset, meg volt a böjtje annak, akkor. :-(
Most listát írunk, mit kell betartania, és kiraktuk a hűtőre..