Kikívánkozik belőlem, de nem vagyok csalódott, hozzáteszem.(csak egy kicsit)
Csak hát mégis kerek, meg minden...de nem szabad többet belegondolni, mint ami!
Tegnap a családdal ünnepeltünk. Anyósomék, és sógornőmék jöttek. Nem mindig jó sül el, de most úgy volt jó ahogy volt, az a része.
Persze én voltam a hülye, hogy azt hittem legbelül, ott mélyen, majd jönnek a fanfárok, és majd körülöttem forog a világ, meg majd jó nagy ajándék, virágcsokorral lesz. Ne higgyétek, hogy panaszkodom, na de mégis kicsit szülinapkor, meg karácsonykor vár az ember valami, valami olyan személyre szabottat, ami csak az övé. Kaptam ajándékot, virágcsokrt is, köszöntést is, volt finom enni való, finom innivaló, panaszra nincs is okom, NINCS IS!!!! Egész nap főzök, amúgy nagyon szeretett, vendégül látok, majd elpakolni...
De valahogy mégis vártam a meglepetést....gondolom minden önzőség nélkül mondhatom ezt!
Előtte héten, mindent megvettem. Szombaton sütöttem a tortákat, fotó nincs, mert arra meg nem futotta, hogy azt is lefényképezzem, magamnak, meg gyertyát sem vettem a tortára, nemhogy a mostanában divatos (nemtudomhogyírják) önfényképezést megvalósítsam. Zsolti pörgött mellettem, neki eszébe sem jutott, annyi dolga volt, finom bográcspörköltet főzött. Fiúk nagyon sokat segítettek, de Mesi? Semmit! Ez nagyon rosszul esett, megsértődött, le sem akart jönni...Hiába vártam, egy szál virágot tőle, vagy, hogy süt valamit, és a legjobban, hogy rajzoljon nekem, valami személyeset, amit eltehetek, hé emberek, ezt kaptam a 40.szülinapomra, nem kaptam.:-( Valami hiányzott, valami nagyon...
De túl vagyunk rajta, lassan elkerül az ünnepi evőeszköz a helyére. Talán a hiány is megszűnik...talán...
Csak hát mégis kerek, meg minden...de nem szabad többet belegondolni, mint ami!
Tegnap a családdal ünnepeltünk. Anyósomék, és sógornőmék jöttek. Nem mindig jó sül el, de most úgy volt jó ahogy volt, az a része.
Persze én voltam a hülye, hogy azt hittem legbelül, ott mélyen, majd jönnek a fanfárok, és majd körülöttem forog a világ, meg majd jó nagy ajándék, virágcsokorral lesz. Ne higgyétek, hogy panaszkodom, na de mégis kicsit szülinapkor, meg karácsonykor vár az ember valami, valami olyan személyre szabottat, ami csak az övé. Kaptam ajándékot, virágcsokrt is, köszöntést is, volt finom enni való, finom innivaló, panaszra nincs is okom, NINCS IS!!!! Egész nap főzök, amúgy nagyon szeretett, vendégül látok, majd elpakolni...
De valahogy mégis vártam a meglepetést....gondolom minden önzőség nélkül mondhatom ezt!
Előtte héten, mindent megvettem. Szombaton sütöttem a tortákat, fotó nincs, mert arra meg nem futotta, hogy azt is lefényképezzem, magamnak, meg gyertyát sem vettem a tortára, nemhogy a mostanában divatos (nemtudomhogyírják) önfényképezést megvalósítsam. Zsolti pörgött mellettem, neki eszébe sem jutott, annyi dolga volt, finom bográcspörköltet főzött. Fiúk nagyon sokat segítettek, de Mesi? Semmit! Ez nagyon rosszul esett, megsértődött, le sem akart jönni...Hiába vártam, egy szál virágot tőle, vagy, hogy süt valamit, és a legjobban, hogy rajzoljon nekem, valami személyeset, amit eltehetek, hé emberek, ezt kaptam a 40.szülinapomra, nem kaptam.:-( Valami hiányzott, valami nagyon...
De túl vagyunk rajta, lassan elkerül az ünnepi evőeszköz a helyére. Talán a hiány is megszűnik...talán...
Utólag is boldog szülinapot, nem nagyon voltam blog közelben a hétvégén. Nekem is fájna.:/
VálaszTörlésKöszönöm Neked is!:-)
TörlésÁltalában hasonlóképpen szoktam járni én is, pedig tőlünk nem ezt látják mégis ...
VálaszTörlésMajd ha felnő már nem lesz így, akkor úgy csinálja, ahogy Tőled tanulta, biztosan- majd ezt adja tovább lefelé és hátha felfelé is.
Lehet...de most nem vigasztal...
TörlésEgy kicsit fájó ez amikor így alakul, de én abban bíznék - és ha ilyesmi van itthon, akkor abban bízok - hogy egyszer csak beérik az amit látnak itthon, puszillak...
VálaszTörlésBízni, bízok...de az nem hozza vissza ezeket a perceket....
TörlésSajnálom. Jogosan vagy csalódott, de talán beérik, ahogy a többiek is írják, a jó példa aadott hozzá.
VálaszTörlésVagy ha nem, azt is fel kell dolgoznom, dolgoznunk sajnos!
TörlésSajnos még akkor sem tudod magadból kitörölni, ha egyszercsak minden jóírányban megváltozik - na ekkor halványul benned valamelyest - a leánykádnál, az ilyen dolgok "beégnek" az ember lelkébe.
VálaszTörlésAz pedig, hogy amit lát otthon sok esetben sajnos nem állja meg a helyét.
Sajnálom nagyon, hogy át kellett élned!((( Adri
Igen Adri, beleégnek. És az a baj, nem érti meg, hogy ez fáj az embernek. Ha idegen lenne, sokkal de sokkal könnyebb lenne...
TörlésMindegy, ez van, ilyenkor gondolok arra, abból kell töltődni ami jut. Abból a kevésből, és nem várni...akkor úgysem jön..Köszi!!!
Én is átéltem hasonlót egyszer, bár nem pont ilyen szülinapos téma, de azt gondolom, hogy meg kell mondani, még ha fáj is. Én úgy tettem és sírtunk mind a ketten, de ez talán hatott. Ő nem is értette, hogy nekem mi a bajom, talán a te lánykád sem, sőt biztos. vagy lehet, hogy neki is van valami, amit nem tud elmondani, csak így. Beszéljetek.
VálaszTörlésMár sírtunk együtt, nevettünk, öleltünk....én is azt hittem, hat ez majd, nem hatott.Tudom mi a baja, sajnos azon nem tudok változtatni.
TörlésNagyon sajnálom,Anikó! Megy az ölelés(légipostával),érzed!? Jártam már hasonlóan én is, nagyon fájt.El is mondtam a gyerkőcnek, látszólag nem értette, hogy mi a bajom, védte a védhetetlent,de azóta másképpen zajlanak az ünnepek...Anyáknapján még a kistesói virágairól is ő gondoskodott! Mindenképp éreztetned kellene vele -szerintem-,hogy ez fáj. Egyébként hogy viszonyul Mesi a saját ünnepeihez? Zé
VálaszTörlésKöszönöm a köszöntést! Igen éreztem az ölelést!:-)
TörlésÉreztettem, hogy fáj, mondtam neki. Tudom, hogy őt is zavarja, de értse meg, azért már nem három éves, hanem 16 és fél, hogy vannak következményei annak, amit cselekszik, vagy nem cselekszik.
Bocs, a lényeg kimaradt: Isten éltessen sokáig! Zé
VálaszTörlésUtolag is nagyon boldog szuletesnapot Aniko! ♡ : )
VálaszTörlésKöszönöm szépen nagyon!!!:-)
TörlésIsmerős, nagyon, igaz, nem gyerektől. Bár én úgy érzem, a meglepit nem csak tőle vártad. Hülyeség, hogy majd ha megváltozik, beérik, akkor jobb lesz. Ez elmúlt, egyszer voltál 40, akkor vártad, fájdalmat okozott. Ahogy Adri írta, ez beleég az ember lelkébe. Ennek ellenére még egyszer Boldog szülinapot kívánok ♥
VálaszTörlésIgazából nem vártam mást, minden papírforma szerűen ment! Igen valami hiányzott, nem tudom megmondani mi...De azt nagyon tudom, hogy aznap igazából Mesitől vártam volna, hogy kicsit átveszi az irányítást, hogy csinál valami meglepit...Ilyenkor kisgyerek, de nagy szájjal...
TörlésAnikó Isten éltessen nagyon sokáig kicsit megkésve, de annál nagyobb szeretettel! Voltam ilyen helyzetben már én is , nem érdemes rajta filózni idővel majd elmúlik. Gondolom most nagyon fáj amit jogosan bántónak érezhetted! :)
VálaszTörlésKöszönöm Drága Éva!
Törlés