..., nincs mit szépíteni, baromi fárasztóak mostanában a hétvégék, és ennek tükrében nem annyira várom a nyarat.
Én, aki a fél karját odaadta volna a nyári szünetért.
Mert igen, a hormonok dübörögnek, a fiúknál is. Nem csak az illatból érzem, meg a hormonok pattanásként való megjelenésében....
Konkrét esteket is tudok felsorolni ezek megnyilvánulásában. Történetesen hétvégén voltunk bevásárolni, együtt hatan. Na, én ezt nem annyira élvezem, mert ilyenkor van az, hogy minden más kerül a kocsiba, és mikor hazaérünk, akkor vesszük észre, oké, de mit eszünk? De most nyomós ok volt, és hónapok óta nem is volt erre példa. Az ok, hogy kirándulni mennek a nagyok, és ugye ilyenkor megengedhető az a szelet csoki, amit szeretnek. Nem az ömlesztett nagycsaládos kiszerelés!:-D Meg az általam ki nem állt, esetleg karácsonykor és nyaraláskor vett cola, de most a jobb hülyítés érdekében, ráirkáltak neveket, és ugye az milyen menő is....na mindegy, nem is ez a lényeg. Sport osztályon nézelődnek a fiúk, jönnek kezükben egy labdával. Jó, legyen a 128. De ugye az fogyó eszköz. Hazahozzuk, majd elkezdenek labdázni, így, amikor harmadszor szól Zsolti, ne itt ebben a kicsi helyen, hanem menjenek a patakpartra, már késő, mert kilyukadt, a homok tövist nem bírta. :-( Zsolti olyan ideges lett, ő, aki a türelem szobra. Megértem, mert mostanában, olyan flegmák, dacosak kekeckedők lettek. Csak egy hajszál válassza el az embert, hogy nem csináljon olyat, amit megbánna utána.
Másik, ugye a medence, élvezik, nincs is ezzel gond, de mikor visítva fej hangon csesztetik egymást, akkor azért gombócba a gyomrom, és baromi fárasztó állandóan, hagyjátok már abba...című mondat!:-(
És ez a hét...nagyon odafigyelős lesz. Holnap kettőt kell loggisztikáznom a déli pályaudvarra, egyiket hatra, ők a Velencei tóhoz mennek, a másikat fél nyolcra ők Pálkövére mennek, Balatonra. Harmadik innen a pályaudvarról megy az Állatkertbe, mert nekik sajnos az árvíz meghiúsította a kirándulást!
Másnap vissza loggisztikázni, mert délután a Bencéékért menni, majd fél hatra jön Mesi balcsiról, Majd hétre Dávid a délibe...
Csütörtökön készülök már előre, mert ballagása lesz Mesinek pénteken, és aznap van Dávid szülinapja, amit szombaton tartunk...nagyobb családilag. Hú ezt leírni is hosszú volt nekem, nemhogy majd mosolyogva végigcsinálni...:-)))
Éljen, a nagycsalád, csak erős idegzetűeknek...:-)))))
ui: Tettem el eperlekvárt, és szörpit, csuda finom lett!:-)
Én, aki a fél karját odaadta volna a nyári szünetért.
Mert igen, a hormonok dübörögnek, a fiúknál is. Nem csak az illatból érzem, meg a hormonok pattanásként való megjelenésében....
Konkrét esteket is tudok felsorolni ezek megnyilvánulásában. Történetesen hétvégén voltunk bevásárolni, együtt hatan. Na, én ezt nem annyira élvezem, mert ilyenkor van az, hogy minden más kerül a kocsiba, és mikor hazaérünk, akkor vesszük észre, oké, de mit eszünk? De most nyomós ok volt, és hónapok óta nem is volt erre példa. Az ok, hogy kirándulni mennek a nagyok, és ugye ilyenkor megengedhető az a szelet csoki, amit szeretnek. Nem az ömlesztett nagycsaládos kiszerelés!:-D Meg az általam ki nem állt, esetleg karácsonykor és nyaraláskor vett cola, de most a jobb hülyítés érdekében, ráirkáltak neveket, és ugye az milyen menő is....na mindegy, nem is ez a lényeg. Sport osztályon nézelődnek a fiúk, jönnek kezükben egy labdával. Jó, legyen a 128. De ugye az fogyó eszköz. Hazahozzuk, majd elkezdenek labdázni, így, amikor harmadszor szól Zsolti, ne itt ebben a kicsi helyen, hanem menjenek a patakpartra, már késő, mert kilyukadt, a homok tövist nem bírta. :-( Zsolti olyan ideges lett, ő, aki a türelem szobra. Megértem, mert mostanában, olyan flegmák, dacosak kekeckedők lettek. Csak egy hajszál válassza el az embert, hogy nem csináljon olyat, amit megbánna utána.
Másik, ugye a medence, élvezik, nincs is ezzel gond, de mikor visítva fej hangon csesztetik egymást, akkor azért gombócba a gyomrom, és baromi fárasztó állandóan, hagyjátok már abba...című mondat!:-(
És ez a hét...nagyon odafigyelős lesz. Holnap kettőt kell loggisztikáznom a déli pályaudvarra, egyiket hatra, ők a Velencei tóhoz mennek, a másikat fél nyolcra ők Pálkövére mennek, Balatonra. Harmadik innen a pályaudvarról megy az Állatkertbe, mert nekik sajnos az árvíz meghiúsította a kirándulást!
Másnap vissza loggisztikázni, mert délután a Bencéékért menni, majd fél hatra jön Mesi balcsiról, Majd hétre Dávid a délibe...
Csütörtökön készülök már előre, mert ballagása lesz Mesinek pénteken, és aznap van Dávid szülinapja, amit szombaton tartunk...nagyobb családilag. Hú ezt leírni is hosszú volt nekem, nemhogy majd mosolyogva végigcsinálni...:-)))
Éljen, a nagycsalád, csak erős idegzetűeknek...:-)))))
ui: Tettem el eperlekvárt, és szörpit, csuda finom lett!:-)
Hát Anikó, nem lesz egyszerű ez az elkövetkező hét, de azért én mégis maradok nagycsaládpárti, mert úgy szép az élet, ha zajlik :)
VálaszTörlésÉn is raktam el eperlekvárt, meg szörpit :DDD
Láttam, milyen ügyes voltál Te is!:-)
TörlésZajlik, de ennyire???:-)
Dettó- én is erről írtam ma, már előre félek az egész héttől, hisz csak most lett vége a másiknak és kezdek kipurcanni ....
VálaszTörlésNa de majd jól kipihenjük magunkat....20 év múlva.:-))
TörlésBizony! Nagycsaládhoz humor és erős idegzet szükségeltetik!
VálaszTörlésVisszaemlékeztem erre az időszakomra....Hú!Így utólag már megérte,nagyon is!!!!!
Persze, hogy megéri...másképp nem is lehetne..:-)
TörlésKitartás, türelem erős idegzet ezt mind kívánom neked az elkövetkezendő napokra ! Közben azért mártozzál meg egy kicsit Csengével a medencében!:)
VálaszTörlésHát, azzal az a bibi, hogy nekem még hideg van, majd 30 fokban...:-)
TörlésÉs köszi a bíztatást Éva!:-)