Természetes folyamat, nem én találtam ezt fel...így van, mióta ember az ember...vannak generációk.
Vannak a gyerekek, a fiatal felnőttek, a fiatalok, a középkorúak, idősebbek, és a szép korúak. Valahogy így, azt hiszem..
Mikor megél az ember egy korszakot, és át is lépi, akkor kicsit megáll, számot vett az addig megélt életéről. Így vagyok ezzel én is most, érdekes, mert ez nem inkább az életkorral jár..persze 40 évesen, sem fiatal felnőtt nem lehetek, sem szép korú. Néha vágyom arra, hogy ennyi idősen 20 éves testem lenne, és 40 éves agyam hozzá, de ugye ez MÉG nem lehetséges.:-))), így marad minden a régiben.
Na, én mostanában léptem be a középkorúakhoz. Már csókolómot köszönnek a gyerekek, és a fiatal felnőttek. De ami a szembetűnő, már a fiatalokkal, értem itt az előttem lévő generációval, másképp gondolkodok. Nem mindig rossz ez, csak szembetűnő...de ez nem baj, hiszen így volt ez mindig. Gondoljunk vissza szüleinkre, nagyszüleinkre...Mennyire nem értettük, vagy értjük meg őket. Én már másképp látom, mert megéltem, és elfogadom, a korosztályok közötti másképp gondolkodást!
Egy ember mikor már középkorú lesz, tök jó, mert átélt már dolgokat, de azért bízik benne, hogy ugyanennyi, legalább lesz még előtte..:-))
Megéltem a gyermekkort, valamennyire emlékszem is rá, így bele tudom élni magam a gyermekkorba, kamaszkorba, fiatal felnőtt korba, fiatal korba..most a középkorba (meg az őskorba:-) )
Az idős korba, netán a szép korban...amit majd megélek remélem, meg ugye vágyok..mert szerintem azt megélni is nagyon jó...Hiszen akkor más olyan sok mindent megélt az ember.:-)
Vannak a gyerekek, a fiatal felnőttek, a fiatalok, a középkorúak, idősebbek, és a szép korúak. Valahogy így, azt hiszem..
Mikor megél az ember egy korszakot, és át is lépi, akkor kicsit megáll, számot vett az addig megélt életéről. Így vagyok ezzel én is most, érdekes, mert ez nem inkább az életkorral jár..persze 40 évesen, sem fiatal felnőtt nem lehetek, sem szép korú. Néha vágyom arra, hogy ennyi idősen 20 éves testem lenne, és 40 éves agyam hozzá, de ugye ez MÉG nem lehetséges.:-))), így marad minden a régiben.
Na, én mostanában léptem be a középkorúakhoz. Már csókolómot köszönnek a gyerekek, és a fiatal felnőttek. De ami a szembetűnő, már a fiatalokkal, értem itt az előttem lévő generációval, másképp gondolkodok. Nem mindig rossz ez, csak szembetűnő...de ez nem baj, hiszen így volt ez mindig. Gondoljunk vissza szüleinkre, nagyszüleinkre...Mennyire nem értettük, vagy értjük meg őket. Én már másképp látom, mert megéltem, és elfogadom, a korosztályok közötti másképp gondolkodást!
Egy ember mikor már középkorú lesz, tök jó, mert átélt már dolgokat, de azért bízik benne, hogy ugyanennyi, legalább lesz még előtte..:-))
Megéltem a gyermekkort, valamennyire emlékszem is rá, így bele tudom élni magam a gyermekkorba, kamaszkorba, fiatal felnőtt korba, fiatal korba..most a középkorba (meg az őskorba:-) )
Az idős korba, netán a szép korban...amit majd megélek remélem, meg ugye vágyok..mert szerintem azt megélni is nagyon jó...Hiszen akkor más olyan sok mindent megélt az ember.:-)
Nekem az egésszel csak az a bajom, hogy túl gyorsan meg végbe, az egyikből való átlépés a másikba...
VálaszTörlésPikk-pakk elrepül az idő, amit nem érzünk annyinak, mit amennyi...
:)
Mikor még fiatal az ember, azt hiszi sosem lesz 40 éves, aztán meg mikor már oda ér, akkor arra gondol, milyen hamar itt van.:-)
TörlésAzért én negyvenévesen nem érzem magamat középkorúnak. Majd talán tíz év múlva!:))
VálaszTörlésErre mondtam, hogy nem kor függő!:-)
TörlésNe is törödjetek vele lányok, majd 60 évesen - amit még 40 évesen sem gondol az ember, hogy lesz annyi, mert ugye az már öregkor??!!))))) - úgy érzitek magatokat, mintha kb. 40 évesek lennétek!))))DDDD
VálaszTörlésDe én elhiszem már, hogy leszek hatvan éves! :-))) Nem érzem magam 40 évesen öregnek, de fiatalnak sem. Pont úgy érzem magam, mint a korom...tehát, tök jól.:-)))
TörlésÉn meg éppen most fiatalodtam vissza. Jó, ha az embernek van huszonéves kollégája. Meg okosabb is lettem, hisz tanulok sokat a 60-as kollégától. És pont a helyemen vagyok a negyvenes kollégám mellett. S hogy miért jó ez, mert én vagyok az egyetlen nő! :-DDD Körbeugrálnak. Imádom őket és mivel csak néha találkozunk, mindig az a szerep kerül előtérbe, akivel találkozom. :-))
VálaszTörlés