Itt vagyok!:-)

Itt vagyok!;-) (gondolom, mennyire hiányoztam?)
 Jó ez az óra átállítás, csöndben bepakoltam már a mosógépet, leszedtem, behajtogattam a száraz ruhát, és most itt vagyok. Egyedül, még mindenki alszik.:-)
Hétfőn még akartam írni, de valami miatt, vagyis tudom az okát az egyik felének (nem fogom tudni megoldani, és valahogy már nem is akarom, belefáradtam.:-( De ez az én örök vessző paripám marad.), igen, ideges voltam. A másik ok, hogy végre 18 év után eljutottunk Apósom testvéréjékhez, Győr mellé, Ásványráróra. Mivel ott aludni nem tudtunk,(apósomék és sógornőmék is jöttek), így oda vissza kellett megtennünk az utat. Oda is három óra volt az út, vissza is. Szeretek vezetni, nagy a teher ilyenkor, mert nálunk csak én tudok vezetni. Zsolti bm(w)-vel jár. Busz, metró, villamos. Meg hazafelé bicikli.:-))) Ezzel nincs baj, jó ez így. Csak mikor hosszabb útra megyünk, nekem azért már elmúlt az a érzés, hogy suhansz az autóval, és nézed a tájat. Mert koncentrálni kell az útra. Sokat fejlődtem ám, képes vagyok a vezetés mellett, a táblákat is figyelni.:-))) És ha rossz úton megyünk, hamar kijavítom a malőrt.:-) Tehát megtöltöttük a Zafit, már én is teljes nyugalomban voltam, mert helyrerázódott az agyam(legalábbis az utazást illetően) Na persze, apósom aki az RTLklub híradóját tartja szentírásnak, eléggé felhúzott már, micsoda balesetek vannak mostanában...jó, jó..engem csak még az aggasztott, hogy nem kaptam időpontot a gumisnál hétfőre, így nyári gumival mentünk, és igen voltak hó foltok az út mellett, mert előző nap esett a hó, de tegnap nagyon szép, hűvös de napos időnk volt, jó volt az út, kis falukban, kisebb városokon át. Egy kis izgalom volt csak, már nyügösködött egy ideje Csenge, mikor Bence szól, hány a Csenge, felrázódott benne az addig megevett zabpelyhes keksz és a tea. Na azt ki is adta, gyorsan megálltunk, meg átöltöztettük, utána már teljesen jó volt. Rokonoknál is nagyon jó volt. Finomat ettünk, ittunk. Majd négy felé még napsütésben hazaindultunk. Győrben kis kanyar tévesztés, de sima út volt. Az út sima, de ha éltetek vaksötétet, na az volt! Közvilágítást nem kapcsolták be, csak a rengeteg autó szembe, ha nem is reflektorral jöttek, de vakított az is. Meg ha két méterre láttam a kocsi elé. Néha félelmetes volt, hogy azt sem tudtam merre kanyarodik az út. De így is hazajöttünk három óra alatt. És Csenge most nagyon jól érezte magát. És a többiek is. Jó kis élmény volt ez...(így utólag:-)
Néha azért kell kimozdulni, ezt most is éreztem.:-)
Ma még piacra szeretnék menni virágokat venni, és jön Mesi barátnője is. Ez is szép nap lesz, gondoskodom róla. Jó így együtt!:-)