sokminden....

Igen, a hétvége is jó volt, nyugodt (már amennyire nyugodt lehet egy nagycsaládban:-), csendes?, volt! Volt nagy nevetés, a tanulás kapcsán, de ez most legyen Zsoltival a mi kettőnk titka ;-))). Volt egy kis lazulás is, pedig szombaton délelőtt erős migrénem volt, de délután már rózsaszínbe láttam a világot!:-) Volt igazi dackorszakos hiszti is Csenge részéről, pont vasárnapi ebéd közben, min akadt ki??? Bugyit és harisnyát kellett húznia. Nem is értem!:-D
Délután felfedeztünk egy turit, családostúl, na ez egy évben ha kétszer megtörténik..:-)Viszont magamnak olyan jó, három felsőt vettem, és kinéztem egy szép ruhát karácsonyra. Minőségi ruhák, biztos ti már hamarabb felfedeztétek H.DA a neve, de én csak most, pedig a nagybolt mellett van, ahova néha megyek, és közel is van, szerintem néha napján benézek majd, de vallom, nem kell sok ruha az embernek, felesleges annyi ott álljon, még akkor is, ha olcsó és minőségi. Persze férfi ruha sokkal kevesebb volt, és fiú ruha is. Csengének határozottan egy pörgős szoknya kellett, csini lesz benne a szülinapján.:-))) Mesi meg a szürke, csíkos korszakát éli, csak olyan felsőt vett, meg "Magdianyus" nadrágot, ez van, de legalább nem fekete.:-))))
Szóval jó kis hétvége volt, bár Zsolti tegnap délutánra megijesztett. Ebédnél mosolyogva közölte, fáj a szíve...én mosolyogva vissza, na ki törte össze? Majd délután többször panaszkodott, én meg elkezdtem aggódni. Ettől félek a legjobban, hogy valamelyikünkkel valami baj lesz!:-( Kértem, ha baj van, ne mosolyogva közölje, ha igazán baj van...addig aggódok, igen én ilyen vagyok. Végig asszisztáltam Öcsém betegségét, Anyukámét, ezek soha nem mennek ki a fejemből...
De bízok benne, hogy csak a múltheti hajsza miatt van, volt az egész! Így kell lennie és KÉSZ!

Valahogy várom a karácsonyt is, nagyon,  nagyon...,hogy akkor megint együtt leszünk, viszonylag sokáig...