Idő..

Ajándék idő van ma! Nem vagyok felhőtlenül boldog, mert ebben a három napban, míg itthon volt mindenki, borús, esős idő volt! Így hideg is, de azért nem annyira, hogy ne essen jól kint  lenni. Na de ma, mikor már mindenki dolgozóban, süt  a nap. Megszáradt a ruha, a kávé is jólesett kint, csak az a fránya ablak olyan foltos, kibírja még egy kicsit!:-)))

Olyan nagy már Csenge, tegnap belepisilt a WC-be, és nem is nekem mutatta meg a tudományát, hanem apukájának. Ma mentem bevásárolni, de a nyuszikát is elszerettem volna intézni (na nem kinyírni.:-))), így nem vittem magammal Csengét. Utóbbi időben, nagyon anyás, mindig is, de mostanában főleg, elmegy valahova, rohan vissza, anya..anya...mikor meglát, öröm, mint akit rég nem látott, odafut, majd átöleli a lábam. Ezért volt ma jó, hogy mikor mondtam Zsoltinak gyorsan lelépek vásárolni, ne sírjon, Zsolti azt mondta, ne, majd megbeszélik, meg kell szoknia, hogy elmegyek, de visszajövök. Így mondtam Csengusznak, hogy most megyek boltba, de majd jövök nemsokára. Láttam a kis arcán, hogy ez így nem jó, hogy egyedül megyek, mutatta, ő is veszi a kabátját. Mondtam neki, most nem jön ő, marad apával itthon játszani. Görbül a szája...bevetettem, Tégla kutyus is várja őt..majd vállat rándított mosolygott, és mondta JÓ! És vadul integetni kezdett, majd egy sziával, pakolta tovább a mosogatógépet apjával. Olyan jó volt így itthon hagyni.:-)
Elintéztem a nyuszit:-))) (is). Majd szokásos házimunka, csak ebédet nem kellett főznöm, mert maradt gulyásleves és lángos mára.