Ez van! Ahelyett, hogy a konyhába mennék, veszett gyorsasággal (most raktam le Csengét aludni) ide jöttem. A konyha bombázás alatt, pedig csak cserépben sült töltött káposzta készült, meg rozi is dolgozik. No, majd nemsokára.
Amiért "tollat ragadtam", Csenge! Ugyanis rájött a sétálás ízére. Zsolti és köztem, vagy a gyerekek között, csak úgy röpül. Nagyon büszke magára, mi meg rá. Örülök neki nagyon! Csak, hol lesz már az én kis babám? Jó, még nem aggódok rajta nagyon, hogy leszakad rólam. Konkrétan ma, még az a szerencse kicsivel hosszabb lábaim vannak, és míg én kiérek a fürdőbe, és elkezd nyargalni utánam Csenge, megcsinálok a fürdőben egy mosdótakarítást, sebtiben. Na nem ám komótosan, olyan precízen, ráérősen...Neeeeeeeeeem.:-)Majd a mosogatógépbe bepakolás, lehúzom az ajtót, berakok egy dolgot, már ott...és ő kirak kettőt. A mosógép úgyszintén. :-))) Lépek, előttem. Persze nem panaszkodom, ha ennek vennétek, nem, mert akkor most kiviharoznék a konyhába pakolni még magányosan, kb. 10 percig míg nem jön Dávid.:-)De itt vagyok. Bár ez is kincs, Csenge rühelli, ha anya itt van a gép előtt. Jogos!
Csak ne fájna a fejem...:-(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése