Végre olyan lett a blog amilyet szerettem volna.:-) Segítségem is volt, Mesi! Na igen, idekattint, oda, és már kész is!;-) Én meg kérem őt, lassítson. :-)
Két hete, teljesen egy hullám hosszon vagyunk, mivel ez ritka pillanat volt az utóbbi időben, nagyon élvezem.
Élvezem, hogy nem ellenkezik, hogy csak mondok valamit és csinálja, vagy már az is nagy szó, hogy nem vág hozzá arcot, és nem forgatja a szemét. De szeretném ha így maradna! És igen, engedtük neki a facebookot. Remélem helyesen használja majd.
A héten a legkisebb királylány is jól alszik. Felkel, de vissza tudom altatni, és csak egyszer kér hajnalban tejcsit. De ugye én azért még nem vagyok annyira kipihent, mert csak eltelt majdnem 14 hónap nemalvással. Azért haladok, és ha így marad akkor jó lesz.
Lassan összeszedem magam, itt a gép előtt bambulva, kávét szürcsölve, és nekiállok a vasárnapi ebédnek.
Ami, marhahús leves lesz, és csirkecombot meg kacsacombot sütök, krumplipüré lesz mellé.
Ja képzeljétek, tegnap mit főztem, szalontüdőt, zsemlegombóccal! ;-)
Remélem anyukám látta fentről, és jót mosolygott, Ő sokat főzött gyerekkoromban apukámnak. Akkor is csak a szaftot szerettem a gombóccal, most is!:-)))
Szép lett a blogod. Ügyesek vagytok. :)
VálaszTörlésMesi-s híreknek is, és a pici lánykád alvós híreinek is örülök, maradjon csak így minden. :)
Köszi, Dius! Tudom, nem lesz mindig így, ezért is örülök a pillanatoknak!:-)
TörlésMesi most ebben a korban van.:)
VálaszTörlésFinom ebédetek volt, én sosem főztem még szalontüdőt.
Na tessék! Lehet kipróbálni a szalontüdőt. Másnap sokkal finomabb volt. Összeértek az ízek, és a tüdőnek sem volt "egyedi" íze!:-)
Törlés