Kicsit kiürült belőlem az adrenalin mostanában. :-( Meg az a bizonyos boldogsághormonnak is lentebb van a mutatója.. Néha emelkedik, mikor ránézek Csengére, és egyensúlyozik járás közben.:-) Jó persze, mitől is emelkedne? Bent a négy fal között, rutinosan csinálok mindent, és még mindig arra vágyok, kész leszek mindennel és pihenek. De sosincs így, csak abbahagyhatom a dolgokat, de kész nem vagyok semmivel. Ma meg is jegyezte Zsolti, miért várom, hogy minden rendben legyen, sokan vagyunk rá. Mosdót is használjuk, a konyha is csatatér mindig, az asztalról is talán csak este nyolckor tudok végleg lepakolni. Persze áll át az agyam, sok mindenen. Vasalni való már nem zavar, vagy ha éppen nem áll glédában a lakás (na az jó régen volt) sem nagyon érdekel. Ritkán toppan be valaki, akkor meg gyorsan megcsináljuk, legalább le tudjunk ülni. Mégis rányomja a hangulatomra a bélyeget a káosz és a kosz! Valahogy úgy vagyok "bekötve" akkor érzem jól magam ha rend van. És ezt mostanában nem sikerül megvalósítanom. Persze tudom, nagy a család, egy totyogós mellett nem könnyű, és mégis.
Várom a tavaszt a madárcsicsergős tavaszt. Várom, hogy palántázzak, hogy a virágokat simogassam. Hogy érezzem a levegőben az "illatot"...
Kezdhetném tervezni a mikor mit rakok el, és szívesen megosztom másokkal majd. De ahhoz mosolyognom kell sokat!:-)))
Szia Anikó! Írni még nem írtam neked, bár egy ideje már olvaslak :)). Szerintem sokunknál ürülőben van így tél vége felé az energia, ez talán természetes, főleg egy ekkora családban. Nálunk két gyerkőc mellett sem könnyű ez, de esetleg a Flylady program segíthet valamit, nekem is egy hete jön a hírlevél. A kis lépésben haladás a lényeg a takarításban ebben az életmód programban. Nem tudom ismered-e? Ha nem, itt megtalálod: http://www.urban-eve.hu/. Üdv.: Vivi
VálaszTörlésKöszönöm, hogy olvasol!:-)
TörlésHallottam erről programról már. Belevetem magam közelebbről. Köszi, az ötletet!