Blogolásom.:-)

Már írni szerettem volna régebben is, vagy írtam is, nem tudom! Andi, apropót adott rá.:-)

Igen, szinte minden nap írok a blogba. Hétvégén nemigen, de akkor olyan fajta nyüzsi van, amikor képtelen vagyok ide figyelni. És ha Zsolti itthon van, valahogy akkor mindig egymás közelében vagyunk, és a blogolás, nekem magányt jelenti! Az a 10 perc, vagy mikor mennyi, MAGÁNYT! Aki nagycsaládban él, de nem is kell nagycsalád hozzá, egy gyerek is nagyon leköti az embert, tudja miről beszélek. Itt tudok magamra koncentrálni, a gondolataimra, nem duruzsol egyre hangosabban valaki, vagy nincs hátulról veszekedés...Így az is változó mikor írok, általában ha nyugi van, de néha előfordul, hogy rossz időpontot választok, na akkor lecsukom a gépet!:-)) És olvasok is, azt amit, akit én szeretnék, nem kapcsol el senki, jó van mikor öt részletben sikerül, de általában sikerül. Én is kíváncsi ember vagyok, és van jó pár blogtársam, aki(k) nagyon a szívemhez nőtt(ek)! És van aki nem ír blogot, de nekem ír pár sort, ők is nagyon a szívemhez nőttek. Magamnak kezdtem el a blogot írni. Akkor egy februári nap, pár éve, kellett egy lap ahova leírhattam bánatomat! Mára már, nem csak magamnak írom, hiszen tudom, sokan olvastok engem, így nekem inkább olyan beszélgetős blog lett! Nekem egy így jó, nekem ez kell most! Tény itthon vagyok, és nincs nagy kert, sem nagy ház. Csinálom a dolgomat, és néha benézek, örülök, mikor írtok, örülök, mikor olvashatok.:-) Nem érzem, hogy függő vagyok, mert simán a hétvégén is kibírom blog nélkül, ha arról van szó!:-))))

Mai biggyesztés; borsó főzelék, sült virslivel, és kakaós sütit sütöttem, Évától lesve, csak én nem zsírral csinálom, élesztő hiányában, mert csokis kifli volt a terv!:-)