Eset tanulmány!

Tegnap, anyák napi műsor volt Bencééknél. Jó volt! Tudom az utolsó  ilyen alkalom vele, én próbáltam teljesen odafigyelni rá. Előtte nap óvatosan kérdezte, jön e Csenge velünk? Én nem egészen határozottan mondtam, hogy nem hiszem. Így is gondoltam, legyen ez a Bencére figyelés. Láttam nagy kő esett le szívéről, mert aggódott, hogy foga az ölembe férni akkor.:-)))

Ezen túl, érdekes szociológia eset tanulmány volt! Ritkán látnak az anyukák, hiszen, már nem kísérgetem a gyerekeket suliba. Rám csodálkoznak, majd: jól vagytok? kérdés után mindig ez a második kérdés: Dolgozol? Tegnap (számoltam) ötször kérdezték meg!!!  Persze én csípőből, nem, nem dolgozom, mosolygok közben. És látom az arcokat, vegyes irigység, csodálkozás, megvetés( ez is csak a pénzünkből élősködik otthon)! Én tovább suhanok, megfogom erősebben a lakli nagy fiam kezét és elkezdünk beszélgetni, olyan fél szavasan...ahogy szoktunk!:-)
Csak tudnám mibe fáradok el estére, ha nem dolgozom???;-))))

Másik eset is volt! Három kedves anyukával beszélgetünk még műsor után (hogy utálhatnak ezért a gyerekek, mikor ők már mennének..:-).
Egyik család, most adta el a házat és vett egy másikat, nemsokára költöznek. Én tréfásan megjegyeztem, hogy mi is áruljuk a házunkat, extrákkal, anyósomék a bónuszok!:-)))
Majd megszólal egy anyuka, és egyből elmennétek? Nem hiányozna az Őrségben, Szentendre? Válaszom; nem, Szentendre nem hiányozna, a hegyek, a Duna, nagyon de Szentendre nem. De a mindennapokban többet adna Őrség, mint itt a hegyek, és a Duna. Így gondolkodás nélkül mennénk. Kicsit látom az arcokon a döbbenetet. Majd mondom, hogy mi kecskét tartanánk, állatokat, lenne nagy zöldséges kert, és én állítom sokkal jobban jönnénk ki anyagilag, mint itt a városban, ahol mindent meg kell venni súlyos pénzekért.
Kár volt bele mennem ebbe a körbe. Mosoly mögött érzem, ők mit gondolnak erről. Itt az dolgozik, aki ténylegesen elmegy és szellemi munkával keresi a pénzt. Itt más a lépték. Nehezen értik meg itt a városban, hogy a falu, nem azt jelenti, hogy egy kietlen tanyán élsz, ahol se villany, se víz. És a szomszédok csak hébe, hóba. És csak kapával a kezedben szaladgálsz, amúgy abban sincs semmi rossz!!!
Itt bemegyünk a szupermarketbe, megvesszük a fényesre vakszolt krumplit, és el sem hisszük, hogy az földben terem (lehet nem is).
Na mindegy, vissza fogom magam...nem lelkesedek bele. Elfogadom, hogy van aki ezt szereti, és van aki nem!!

Mai biggyesztés, karaj csontból húsleves, és palacsinta lesz mellé.

Csenge jót horkol a kanapén, csuda jó éjszakánk volt!:-(