2014. február 10., hétfő

Na szóval..

...igen, igen...itt van aki mindig határozatlan...stb! Ma beszélgettünk Zsoltival este, mikor hazajött. Mondta, olvasta a blogot ma. Én; -igen, döntöttem, bezárom a blogot! Zsolti mosolygott, majd mondta, ezért?????? Én meg, igen, ezért! Ó, hát ezt tudnod kellett volna, ilyen lesz, van, és volt is. Abbahagynád négy év után? 
Nem....délután vasalás alatt sírtam is. Nem a megjegyzések miatt, vagy ami bánt! Móni írta: hiányozni fogsz....Na eltört a mécses! Tehát valaki érti? Valaki túllát azokon a megjegyzéseken? Valaki érzi mit érzek?
És eszembe jutott, a sok sok emlék...mikor hívtalak benneteket a képzelt kávézómba, vagy játszani, vagy megosztottam az örömhírt, hogy érkezik Csenge, akit annyira szerettem volna. Mikor sírtam, mikor nevettem...meg a képek...meg a sok kedves szó..na ez nem megy...ezt nem lehet így lezárni.

Viszont kérek mindenkit, kedvesen szelíden, vannak és lesznek olyan bejegyzések, amik megosztók lehetnek. Az említett bejegyzés, én véleményem szerint nem volt az, így nem értem a dolgot.
Aki nem olvasott eddig, írom, én konzervatív vagyok, a családom is az. Nekünk más értékeink vannak. Vállalom! Nekem a lazulás mást jelent, mint ilyen témák fölött rágódni. Mi szeretjük a természetet, a jurtát, az íjászkodást, a múltat, múltunkat!
A témához meg annyit, hogy nem megyek szimpatizálni a tüllszoknyás fiúkhoz a kamionhoz, de nem is dobálom meg őket, és nem csókolózok a parkolóban nyilvánosan a férjemmel. És nekem a népruhás fiúk, és  menyecskék tetszenek, és az érték az nem a Való világ műsornál  kezdődik! Hogy más nézi, vagy ott van és szimpatizál a tüllszoknyás tüntetőkkel, és nem szeret itt lakni, szíve joga! Tiszteletben tartom! Ettől még nem érzem magam szélsőségesnek! Nem itt kezdődik...De ezt a témát lezártnak tekintem a részemről.
Mint mindig most is, a legfőbb támaszom, szerelmem, mindenem, ott volt és megmondta az igazat nekem. Hiszen ez a blog a tiéd, élvezd, ne hagyd, hogy elvesszen! Lassan 17 éve házasok vagyunk, lehet e, jobban és egyre jobban szeretni???? Lehet!:-))))

Viszont moderálom a megjegyzéseket ezentúl, lehet írni, mi van, csak a tündibündi megjegyzéseket fogadom! Jobb lesz így, higgyétek el!:-)

19 megjegyzés:

  1. Nomost, én az előbbi bejegyzést olvastam és megállt bennem az ütő. Most megnyugodtam. Nagyon jókat lehetett Nálad vitázni, örülni, sírni nevetni. Részemről ezért jöttem és jövök. Akár moderálsz, akár nem. :-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon hiánozna a Te bejegyzésed is, nagyon nagyon...Még egy kicsit moderálok, bár nem kell semmit moderálni...:-)

      Törlés
  2. Meg ne próbálj lelépni innen!!!!!! Akkor kit fogok olvasni mindennap ? Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Blikket, Borsot...vagy valami jó pletyka lapot!:-DDDD
      Puszilom a háromévest, meg Téged is!:-)

      Törlés
  3. Amikor most rákattintottam az oldaladra,kicsit féltem.Hogy nem lesz ott semmi új.De volt!!!!!! És úgy örülök!!!!!Hiányoznál a qatari mindennapokból is!
    Várom a következő bejegyzést! :)
    Erika

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mert tudod annyi emlékem van Tőled is! nem lehet még így vége...:-)

      Törlés
  4. Örülök hogy így döntöttél, milyen jó a férj a háznál ugye?:-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És mégha jó is a Férj!:-))) Köszönöm Éva!

      Törlés
  5. Örülök, hogy ott van melletted Zsolti, mert másnak úgysem hittél volna. :) Teljes döbbenettel olvastam tegnap este a történteket. Örülök, hogy meggondoltad magad. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, tudod nekem ő a leghitelesebb! Ez van!:-)

      Törlés
  6. Én még csak most olvastam, hogy be akartad zárni a blogot. Őszintén örülök, hogy nem tetted! Tudnod kell, hogyha nem is mindig azonnal olvasom el a bejegyzéseket, de olvaslak benneteket! Hiányoztál volna nagyon! <3

    VálaszTörlés
  7. Drága Anikó! Örülök,hogy maradsz.....:))Mindenkinek megfelelni képtelenség,akinek nem tetszik az menjen!!!! Ölellek kriszta

    VálaszTörlés