Mert véletlenek, NINCSENEK!
Tegnap este kapcsolgattam a tévét! (igen, nagy hibám tudom:-)
És egyszer csak Böjte Csaba szerzetes mesél a tévében. Naná, hogy majdnem a végére kapcsoltam oda. :-( DE pont ott, pont akkor, mondott számomra fontosat! Konkrétan akkor, Máriáról mesélt. Tudom, én csak abban hasonlítok Máriára, hogy én is anya vagyok. De Böjte Csaba, mondatai végképp eltörölte bennem, a sok sok felhalmozott kételyt, ami eddig bennem élt!
Én elfogadom, bármit is hoz az élet. Én akkor is bízom, és hiszem, hogy úgy lesz boldog minden gyermekem, amit hoz nekik az élet. Ha nem ebben a suliban sikerül az érettségi, majd megy másmilyenben, ha nem lesz kitűnő gyermekem, akkor nem lesz, ha éppen teljesen mást gondol, csak csinálja, ide visszajöhet bármikor. Persze vannak határok, de bízom, mert az a dolgom, hogy bízzak, feszegetve nem lesznek. Mind külön jellem, és egy sem olyan mint én, de mindegyikben van belőlem, és én ezt szeretem bennük...És akkor újra lesz mosoly az arcokon, lesz móka és kacagás, kis noszogatómorgással, mert azért annak is kell lennie..Nagy út van előttünk, mindegyikünk előtt, meg kell látni benne a szépséget! (majd mantázom magamnak a rosszabb napokon!:-)))
Tegnap este kapcsolgattam a tévét! (igen, nagy hibám tudom:-)
És egyszer csak Böjte Csaba szerzetes mesél a tévében. Naná, hogy majdnem a végére kapcsoltam oda. :-( DE pont ott, pont akkor, mondott számomra fontosat! Konkrétan akkor, Máriáról mesélt. Tudom, én csak abban hasonlítok Máriára, hogy én is anya vagyok. De Böjte Csaba, mondatai végképp eltörölte bennem, a sok sok felhalmozott kételyt, ami eddig bennem élt!
Én elfogadom, bármit is hoz az élet. Én akkor is bízom, és hiszem, hogy úgy lesz boldog minden gyermekem, amit hoz nekik az élet. Ha nem ebben a suliban sikerül az érettségi, majd megy másmilyenben, ha nem lesz kitűnő gyermekem, akkor nem lesz, ha éppen teljesen mást gondol, csak csinálja, ide visszajöhet bármikor. Persze vannak határok, de bízom, mert az a dolgom, hogy bízzak, feszegetve nem lesznek. Mind külön jellem, és egy sem olyan mint én, de mindegyikben van belőlem, és én ezt szeretem bennük...És akkor újra lesz mosoly az arcokon, lesz móka és kacagás, kis noszogatómorgással, mert azért annak is kell lennie..Nagy út van előttünk, mindegyikünk előtt, meg kell látni benne a szépséget! (majd mantázom magamnak a rosszabb napokon!:-)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése