2012. szeptember 17., hétfő
Ennyi!
Háromnegyed kettőkor ott voltunk Mesivel, a kézműves foglalkozás terme előtt. Kézmű kettőtől lett volna, fél háromkor nem volt ott a tanárnő. Ellenben toporogva várt rá kb 10 diák! Néztük a tanáriban, körbejártuk az iskolát, sehol...:-O Most nem tudtam beszélni a tanárnővel, de ami késik nem múlik. Mesinek sincs kedve járni hozzá kézműre. Ennyi!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Féltél a találkozástól a sors is úgy akarta hogy most ne legyen találka! Bár gondolom ami késik, nem múlik !
VálaszTörlésNem is félelem ez amit éreztem, de teljesen igazad van, én is pont erre gondoltam, mikor Mesivel haza blattyogtunk!
VálaszTörlés1. Felháborító, hogy emberek mit engednek meg maguknak, úgy mint a tanárnő...
VálaszTörlés2. Tisztázni kell, mert az idő eltelik, és az emlék fakul...ne hagyjuk, hogy gyerekeinket , de egyáltalán a gyermekeket bántsák. Szóval sem!!!
Igen, ezt már nem lehet hagyni, bár tudom előre a sablon szöveget, hogy ő nem is mondott ilyet, hogy ő nem is úgy értette, stb.
Törlés