2012. november 26., hétfő

Hirtelen....

.....felindulásból írok, ezt előre bocsájtom!:-) Mert legkisebb kisdedünk megint alkotott. Fél négy óta mint a csiga mászott körbe, körbe az ágyában. Mindent kipakolt, szó szerint! A szivacs, csak azért maradt az ágyban, mert gondolom a csupasz rácsokon nehezebb lett volna csúszkálni. Én meg hallgatóztam, mikor csendesedik el, kezd el egyenletesen lélegezni, mert akkor gyorsan betakarom. Zsákot már este levette, meg a nadrágot is. Hiába adok rá harisnyát, vagy kezeslábast Houdini tanítványa, minden ruhától meg tud szabadulni, pillanatok alatt. Jó, hát ő biztos az őseink életmódját akarja folytatni, csak semmi flanc, sem ruha, sem az ágyban puha takarók, és plüss állatok fogságában. Jó az úgy puritán! Ja, ha egyik este nem arra megyek fel, hogy vacog a foga egy száll badiban. Mert a hálószobában, hűvös van, vagyis még nem is, mert 18 fok van, februárban örülünk a 16 foknak. Aludni jó, fincsi dunyha alatt, na de meztelenül?????? :-O Nem tudok mit kitalálni, sem a délutáni nem alvását illetően, pedig minden délben leteszem, sem az állandó vetkőzését sem tudom megfejteni. De hogy már éjjel, reggel sem aludjon! És nem vagyok hajlandó semmi olyat hallani, mint amit Nővérem mesél Kata babáról, hogy 10-ig aludt, meg délután is....VAGY, még egy ötletem támadt, nagyon apró betűs volt a leírás mikor Csengét hazahoztuk a kórházból és elkerülte a figyelmemet, hol kell kivenni az elemet belőle.:-) Muszáj humorral néznem a dolgokat.
Tegnap is, szinte nem csináltunk semmit, mégis olyan fáradtak voltunk.Biztos mindenki van úgy, hogy valahogy át kell szervezni a dolgokat, mert nem jól működnek a fogaskerekek. Így éreztem tegnap is. Itt a vasárnap és ahelyett, hogy pihennénk, mindig van valami. Nem szabadna a fiúk tanulását vasárnapra hagyni. Csak pénteken, a" hurrá péntek" hangulatban, nem érzek késztetést jó magam sem arra, hogy menj tanulni.. nyaggatás menjen. Szombat az elsiklik, hol ezzel, hol azzal. Oké, majd vasárnap. De ugye akkor mi sem pattanunk ezt azt csinálni, komótos kávézás, meg reggeli, és még azt veszem észre 10 óra, és pizsiben a fél család. Jó, hát vasárnap van, vagy mifene..oké, de akkor tanulni kellene, hogy délután édes semmittevésben teljen. Aha...nyaggatás, majd felmennek (látszólag tanulni) egy ideig vihogás, majd azt kérem erőteljesebben, tanulás...jó, csend. Majd fúrás faragás, kalapálásra leszek figyelmes miközben főzök. (ez a hang melyik leckéhez kell??) Majd gyertek le teríteni...jó mindgyárt...oké ebéd, felkúsznak "tanulni" , majd suspuss..varrnak, pszt! karácsonyi ajándék készül. Hű de jó, milyen kedvesek és aranyosak...és a lecke? MINDGYÁRT! Két órakor már bekúszunk Zsoltival a nappaliba, kávéval a kezünkbe, nyafogás, hiszti, erősebb hívás, szólít Csenge lejönne, mert ma sem alszik. Én míg lehozza Zsolti Csengét, lehúzom a kávét egy kortyra. Semmi sírás, de pörög egész délután ezerrel. Próbálsz lefeküdni a párnára pinejünk együtt a meleg mellett, de a fejeden ugrál, ha megfordulsz a hasadon, választhatsz!:-) De hohó, eszedbe jut a nagyfiúk tanulása, vagy a nemtanulása, ami fel sem tűnne, ha a szobából nem a tesztoszteron állttal viaskodó nyúzó hang, szűrődne, vagyis üvöltene a füledbe. Én idegesen fel, majd zavarom, jobbra balra, leginkább valami olimpia számra, hogy kiűzzem belőlük ezt, de jobb híján, kérem a töri és a természet ismeret leckét, ami kiderül, nem tud(nak), csak az egyik jó magoló, két perc alatt megtanulja, majd elfelejti, a másik még be akar etetni, hogy a három héttel előbb vett anyagot mondja, és nem érti miért is kérjük a könyvet tőle ellenőrizni. Sértődés, ellenállás, majd vacsoránál is töri van kikérdezve. Közben hármasban (bocsi négyesben Téglával) elmegyünk sétálni. Kiadva mire hazajövünk legyen rend. Még vacsora is fogad minket, jólesett nagyon, kis izgalom, egyik tojás romlott volt amit Bence megevett, és mielőtt pálinkát itattunk volna vele fertőtlenítés céljából, már előre láttam az éjjeli menetet. De úgy néz ki, pálinka nélkül is erős a gyomra Bencének.:-) Ő legalább jól aludt!:-))) Éljen a szürke hétköznap!!! ( a csudát)
Megyek és hirtelen felindulásból lemosom a csempét a fürdőszobában.:-))))

14 megjegyzés:

  1. Félix sem tűri meg magán a hálózsákot. A nagyok szerették, és én is, mert nagyon praktikus. Félix még a takarót is lerúgja magáról, akkor alszik jól, ha nincs rajta semmi. Pont ezért a lehető legvastagabb ruháiban altatom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is altatnám abban, HA elviselné magán azt! De nem, leveszi..
      És mit csinál most? ALSZIK!!!:-)

      Törlés
  2. Nálunk sem szerette Ádám a hálózsákot. A leckével pedig pont úgy vagyok mint ti. Pénteken nem, mert végre péntek. Szombat meg ugye egy kis pihenés. Vasárnap pedig úgy elillan...tegnap délután 4-kor csináltuk, olvastunk. Nem jó igy, még is vissza fogunk szokni a péntekre!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye jobb lenne pénteken letudni a leckét, főleg most, hogy jönnek az ünnepek.

      Törlés
  3. Annának is volt ilyen levetkőzős időszaka,de már túl van rajta,szóval KITARTÁST! :) Puszi nektek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tartok, tartok...de már nyár vége óta folyamatosan van vetkőzés.:-)))
      Tudom ennek is vége lesz, de azért éjszaka mér nem mosolygok, mikor annyira levetkőzik.:-)
      Puszi Nektek is, és jó összebújást a hétre!;-))

      Törlés
  4. Add rá Csengére a zsákot fordítva, cipzárral hátrafelé. Nagyfiúnál ez bevált, míg zsákozott. Jobb ötletem nincs. ;-D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez micsoda ötlet!!!! :-)) Köszi, köszi..

      Törlés
    2. Kipróbáltam délután, de elkövettem az a hibát, hogy a fölülről cipzározót adtam rá, így alulról, hogy a fenébe???:-)De kibújt belőle.:-))) Éjjel csak a lábát tudta kiszabdítani, de mivel egy pólót is rá adtam a zsákra, supermant játszott!:-)))Na majd délben...:-D

      Törlés
  5. A vetkőzésre nincs ötletem. A tanulásra sem sok, nálunk ahány gyerek, annyiféleképp csinálja. De van, akit még vasárnap délután noszogatni kell. :)
    Mindenesetre engem felvidított, hogy szinte hallottam magamat, ahogy ugyanezeket mondom... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy felvidított, Dius!:-) Te sem szoktál unatkozni..:-)

      Törlés
  6. Ahogy olvastalak eszembe jutott Büki Andrea Ölelj át! c. könyve.Fiammal voltak gondjaim, 35 év után, ebből a könyvből értettem meg, hogy hogy kellett volna őt kezelni. Nem az a sima gyerek volt, értsd: ő is elemes volt. Van a Kismama blog http://www.kismamablog.hu/, Vida Ági aki írja pszichológus és alvásszakértő. Érdemes beleolvasnod, esetleg megkérdezni Ágit.

    VálaszTörlés
  7. Köszi, Ágit szoktam olvasni.:-) A könyvre rákeresek. Gondolom azóta jó alvó lett a fiad!:-)
    Üdvözöllek az olvasóim között!:-)))

    VálaszTörlés