2013. január 24., csütörtök

Napok óta...

....gondolkozok valamin. Olyan jó lenne újra gyereknek lenni! Gondtalanul, bár nekik mindig van valami gondjuk, milyen mobil telefon legyen, érintő képernyős vagy csúsztathatós? Vagy legyen rajta WIFI.  Vagy a kapott ruhán, ami nagyon csinos és jól áll neki, éppen mi nem tetszik, és félredobja. Vagy legyen azonnal posztere, mert CSAK! Vagy a gonoszanya, miért nem ad több aszalt barackot, mert tegnap csak három adag ruha ment mosásba a hasmenéstől, tőle. Ezek most kis házunk tája, kardinális gyerek kérdései.
De, nem erről szerettem volna írni. Ha nem szégyelltem volna el magam a napokban, egy jeleneten, ami Dávid és köztem történt, lehet nem kattogna rajta az agyam. De kattog! Mert olyan világot élünk most(is), hogy nagyon rakosgatni kell minden fillért. És belegondoltam, mi rakosgathatjuk, MÉG! És ha nem lenne mit rakosgatni? Persze mindig van valahogy, én már felállítottam a rangsort, mi az amitől sorban válhatnánk meg. Erősen, odafigyelünk a fűtésre, sikerült is tartani a fogyasztást ahogy szerettük volna. Így ebben a hónapban 10000-15000ft-tal kevesebb lesz a számla. Már van,vész forgató könyvünk. Munka hely elvesztésére főleg. (lehet, hogy jobb is lenne?) Mármint az eredmény!
Idegesít decemberben a sok adakozás, nem azért mert nem tartom jónak, csak a látvány, a körítés zavar, mikor ott állnak kígyózó sorban az emberek a lencse levesért, politikusok meg merik a tányérban, közben mosolyognak a kamerába, hazamegy, azt eszi a bélszínt! Én ha adhatnék, januártól decemberig tenném, és olyan jó lenne adni. De annyira félek, hogy lassan mi is inkább a másik oldalon leszünk, a sorban. Persze nem annyira rossz a helyzet, és remélem akik ott álltak sorban, ma is esznek egy adag meleg ételt!

Az élet szép, még ha, most kicsit borús is felettünk az ég! Minden értelemben!

Arra meg itt reagálok, miért biggyesztem( ez annyira tetszett Meli, én szoktam ezt a szót sokat használni:-), ide a napi ebédet amit főzök? Egyrészt minden nap főzök, bár ma egy óriási adag köröm, csülök pörkölt lesz:-), holnapra is marad.Nem vagyok egy gasztroblogger, így nem írom meg a receptet, fényképet sem teszek fel róla, alkalmatlan vagyok erre. De ahogy sokszor nekem sincs ötletem, bízom benne, hogy néha valakinek segítek vele, ötletet adok.:-)

16 megjegyzés:

  1. Ügyes vagy a számlákkal és csak fel a fejjel továbbra is! Fontos, hogy milyen nézőpontot választ az ember, nagyon sokat segíthet felülemelkedni a nehézségeken.
    Tartsd meg jó szokásod biggyesztés ügyileg, nyelni egyet a virtuális ebéden, amiért nem én fáradoztam nagyon jól esik! És persze öletnek is nagyon jó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kösz Meli!
      Csak néha nehéz felülemelkedni..Gondolom, ez mindenhol így van!

      Törlés
  2. Nagyon jól intézed a pénzügyeket. Igazi gazdasági miniszter vagy! Most én is ismét elkezdtem írni a kiadásokat. A fix összegeken nincs mit változtatni, de a vásárlásokra nagyon ügyelünk és minden hónap elején elteszünk egy részt ettől az évtől kezdve. Talán nem kell hozzányúlni. De nagyon érdekes, hogy mindig elég volt a pénzünk, nem kellett éheznünk, sőt megvehettük az óhajtott dolgokat is, pedig de sokat sírtam a kevés pénz miatt. Még adakozásra is kiszorítunk egy kis összeget havonta. Hozzáteszem, hogy nem voltunk nagy dohányosok, nem fogyott el kettőnknek egy nap egy doboz cigi, mégis leszoktunk és ennek anyagi okai voltak. Persze az egészségre is jó hatással van. És ez már 7 éve volt. :-))

    A biggyesztést továbbra is kérjük, mert nagyon jó ötleteid vannak! :-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én minden hónap elején elteszem, majd hónap végén előveszem a tartalékot.
      De addig örülök, míg van mit elővennem!
      Nagyon drága a cigi az biztos, de annyi minden másra is elmegy...
      Én is írom lelkesen a kiadást! Dobok majd egy hátast a hó végén, az biztos!:-)

      Törlés
  3. Én előre sajnálom a gyerekeim a mai anyagias világban. Mivel én is azt kaptam, hogy: igen, lesz neked is, fiam, ha megdolgozol érte... és látom magamon, milyen jót tett, hogy tényleg megdolgoztam érte, megbecsülöm, értékelem, szóval én sem teszek majd másképp. Remélem, nem fognak örökre megharagudni ez miatt rám, én nem haragszom anyura.
    Más: kérlek, írd ki minden nap a menüt, nekem nagyon sokat segít :) Ötletet ad és ha épp lusti vagyok, akkor kis ösztökélés is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én pont a tegnapi jelenet után,gondolkodtam el? Mi lenne ha mindent megkapna? Akkor sokszor mondaná, szeretlek anya? Persze tudom én, emlékszem. Mikorén gyerek voltam, nem kaptam meg egy babát, nagyon szerettem volna. Mikor megkaptam már kinőttem belőle, nem örültem annyira neki. Vagy az összes unokatesmnak volt walkman kazettás magnója, nekem nem volt!És rosszul esett akkor, de eszembe sem jutott,nemhogy mondjam, hogy nem szeretem az anyukámat. Mégha csak pillanatnyi dühhből is mondja.

      Törlés
  4. De sok igazság volt megint ebben az írásodban. Azt bírom benne, hogy nem olyan tolakodó, inkább finoman odamondó, kimondó. Én, ha egyszer tele a hócipőm és odamondok, akkor nagyon, hogy magam is megbánom. Te sokkal jobban teszed. Szeretem ezt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet ez nem is olyan jó! Te odamondod és talán nem rágódsz utána tovább rajta..:-)

      Törlés
  5. Én is egyetértek minden szavaddal.
    Az adakozás szerintem egy bensőséges dolog,aki a felhajtás miatt csinálja az szánalmas.
    Nálunk a férjem egyáltalán nem előrelátó,úgyhogy én készítettem egy "válságtervet"és e szerint cselekedtünk az elmúlt két évben.Sok mindent nehéz volt átvinnem,de már ő is belátja,hogy ezek kellenek a túléléshez.
    És az látszik kettőnkön,hogy én jöttem nehezebb körülmények közül.Náluk két szülő,kiegyensúlyozott,biztos háttér volt,középszerű életvitellel.Nálunk ezekből semmi.És talán épp ezért vagyok sokkal megfontoltabb.
    Én is kérném a biggyesztéseket,úgyhogy 4:1.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Látod, azért amit hozunk otthonról mennyit számít? És akkor a mi gyerekeinknek is számítani fog????És akkor jól csinálod???? Á, az élet nagy kérdései..
      Biggyeszteni fogok!:-)

      Törlés
  6. Láttam a neten, mennyien álltak sorba karácsonykor meleg ételért, nagyon elszomorító az egész. Meg az az óriási különbség is, ami az emberek között van, de ez sajnos mind csak elmélkedés, tenni úgysem tudunk ellene.
    Miért ne biggyeszthetnéd ide, hogy mit főzöl? Tényleg ötlet lehet másoknak, mert nagyon sokszor fogalmam sincs mit is kéne főzni, szerintem sokan vannak így vele. Egyébként meg a te blogod, azt írsz amit te szeretnél, úgy, ahogy te szeretnéd, nem igaz? Szép napot:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, és ez a szakadék az emberek között egyre nagyobb! :-(
      Biggyesztek ezután is!:-)
      Szép napot neked, is Erzsi!

      Törlés
  7. Én nem szeretnék újra gyerek lenni. Jobb felnőttnek szerintem, bár ez attól függ, hol lehet gyerek az ember...
    Ami a pénzügyeket illeti, nálunk is első a számla, minden más csak azok után jöhet. És igen, spórolunk mindenen, a gyerekek sem kapnak meg mindent, amit szeretnének - mondjuk ennek nevelő célzata is van.
    Az adakozás pedig akkor és ott annak, aki kapja, nagyon is sokat ér. Vajmi keveset törődik ő azzal, hogy ki adja, csak legyen meleg étel, ruha. Persze az adóra nézve ez csak akkor ér valamit, ha az adás életforma, és nem csak látszat.
    Kívánom nektek, hogy gyarapodjatok ebben az évben, és ne fogyjatok!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kívánságot!
      Nagyon értem amit írsz, ez hiányzik sokszor. Aki szeretne adni nem mindig tud, persze adni nem csak anyagiakat lehet..

      Törlés
  8. A franc akarna megint gyerek lenni ... úgy utáltam én az oroszt, miatta még a tanárt is. :)
    Nem adakozni kellene. "Élni és élni hagyni"! Munkát, tisztességes bért és lakhatást. Szent meggyőződésem, minden más csak elkenése és elodázása ... Bérlakásokat kellene építeni és munkahelyeket teremteni. A lakásépítés már önmagában munkahelyteremtő és rántana magával egy csomó más iparágat, a bérek meg a fogyasztást.
    Tegnap láttam egy riportot, ahol háromgyerekes házaspár élt egy vályogputriban havi harmincezer albérleti díjért, amit az ötvenkétezernyi segély és pótlékokból fizettek ki. Ez a megoldás? A nekik adott segély csak a problémáik életben tartására elég. Egyedüli tökéletlen állam vagyunk europában, ahol folyamatosan csökkentjük az adófizetők körét, csökkentjük a béreket és ezáltal a befizetett adókat is és a fogyasztást is (ami újfent adókiesés), de növeljük a fogyasztandó termékek árát. Viszont sokat fordítunk szociális ellátásra, csak épp rosszul elosztva. Bocs! Csak nekilendültem és meglehet untatlak. Na majd egyszer kifejtem inkább egy külön bejegyzésben. :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Dehogy untatsz!!!! Sőt, teljesen egyetértek veled. Nagyon kevés az adófizető, és azt a keveset meg olyan mértékben súlytják, hogy már szinte ellehetelenülnek. Valaminek változni kellene, mert ez így nem jó, nagyon nem jó!
      Várom a bejegyzésed, nagyon!:-)))

      Törlés