....gyötörnek a bloggal kapcsolatban a napokban. Legszívesebben, egy gomb és törölném. De nem tehetem, nem is akarom, szeretem a blogot. Vagyis inkább az olvasókat, akik annyi mindenen átsegítettek már. Szeretek írni, képeket felrakni, szeretem, mert az enyém!
Mégis...valahol gyötör a dolog. Leírom, olvassátok...majd akik hűségesen írtok, hozzászóltok, majd én írok, Ti olvassátok...
Kérdéseim..........minek írok? Jó mert, jó kiírni magamból, megosztani Veletek dolgokat, olyan mindennaposakat, amilyen a "Mi kis életünk!".
Mi lenne...ha nem írnék, és nyitva lenne a blog?
És mi lenne...ha zárt blog lenne, na ezt nem szeretném, nem azzal van a bajom, kik olvasnak, sőt, mindig örülök az új olvasónak.
És a régi olvasók????? Nagyon hiányoznának....
Hiányzik egy kedves blog nekem is....nagyon hiányzik, és szomorú vagyok hogy nem szeretne írni.
Van akiről annyira olvasnék, ő is nyitva hagyta a blogját, és nem ír mostanában, pedig ott is zajlik az élet, lenne miről írni, de valami miatt, nem ír. Lehet hogy ők is, ugyanúgy átmentek ezen a kérdéseken?
Nincs rossz kedvem, sőt...pedig nehéz éjjelen vagyunk túl, Csenge náthás lett. Szerintem Bencétől kapta el, no meg az állandó meztelenkedés.:-) Most teázik...
Mégis...valahol gyötör a dolog. Leírom, olvassátok...majd akik hűségesen írtok, hozzászóltok, majd én írok, Ti olvassátok...
Kérdéseim..........minek írok? Jó mert, jó kiírni magamból, megosztani Veletek dolgokat, olyan mindennaposakat, amilyen a "Mi kis életünk!".
Mi lenne...ha nem írnék, és nyitva lenne a blog?
És mi lenne...ha zárt blog lenne, na ezt nem szeretném, nem azzal van a bajom, kik olvasnak, sőt, mindig örülök az új olvasónak.
És a régi olvasók????? Nagyon hiányoznának....
Hiányzik egy kedves blog nekem is....nagyon hiányzik, és szomorú vagyok hogy nem szeretne írni.
Van akiről annyira olvasnék, ő is nyitva hagyta a blogját, és nem ír mostanában, pedig ott is zajlik az élet, lenne miről írni, de valami miatt, nem ír. Lehet hogy ők is, ugyanúgy átmentek ezen a kérdéseken?
Nincs rossz kedvem, sőt...pedig nehéz éjjelen vagyunk túl, Csenge náthás lett. Szerintem Bencétől kapta el, no meg az állandó meztelenkedés.:-) Most teázik...
:) gyógyulást.
VálaszTörlésEsetleg olvasd el, amit az este írtam- és légy büszke arra, ami a tiéd, szorítsd mind szorosan magadhoz, add ki, vagy tartsd benn, mikor hogyan jó. és ha bizonytalan vagy, kérdezz minket- mi mindig idevárunk:), írj, hogy olvassunk, tanuljunk, épüljünk...meg minden ilyesmi. remélem,kölcsönösen!
Hogy is kérdezhetsz ilyet, hogy kölcsönösen? Hát, persze!!! Olvastam amit írtál, mert mindig megmozgat...
TörlésJobbulást Csengédnek!
VálaszTörlésNem tudnám szebben megfogalmazni Júliánál, csak egy személyeset tennék hozzá, szeretem az írásaidat, érdekelnek a mindennapok nálatok, másoknál. Számomra te/ti vagytok a kiút a bezártságomból, sokat kaptam már, és még nagyon szeretnék :)
Köszi, remélem nem lesz rosszabb! Csak akkor rossz inkább mikor alszik, irritálja a köhögés.:-(
Törlés:-) Nagyon jólesett amit írtál, én is így vagyok ezzel!
Irj akkor amikor jólesik, ne kötelezően. Akik maradnak, azok miattad, akik meg nem...olyan meg nem lesz.:D Szép napot! Ne zárd be.
VálaszTörlésNem zárom be! De, biztos vannak, akik unják a nyűgömet!:-)))Dehát ez van, ez is én vagyok!
TörlésSzép napot Neked is!:-)
A tiéd, azt csinálsz vele amit akarsz:) De ne legyen teher az írás. Szerintem amúgy mindenki van így ezzel, néha többet ír, néha kevesebbet, ahogy jön a jó idő egyre kevesebbet ír mindenki. Aki gép előtt van egész nap, annak könnyebb írogatni- én is két ügyfél között szoktam, mert otthon van, hogy oda se jutok a gép elé. HA bezársz akkor azért adj hozzáférést:) Amúgy a zárt blogok intimebbek, oda több olyat is írhat az ember amit nem baj ha nem olvasnak csak "idegenek" ...
VálaszTörlésIgen az enyém, de nem szeretnék zárt blogot, semmi olyat nem írok amit nem vállanék fel, és már vagyok annyi idős, és megértem rá, hogy vállalom a mondanivalómat, a közeli embereknek is. Csúnyán beszélni igazán nem szoktam, ahogy írok, úgy beszélek is. Na jó, azért valamikor kicsúszik a számon ezaz..:-D
TörlésÉn is szeretem megosztani a képeket, tevékenységeimet, no meg olvasni tanulni másoktól. Nagyon sok dolgot innen a blogtársaktól szedegettem össze, meg szerintem tök jó dolog, hogy egymással megosztjuk tapasztalatainkat.
VálaszTörlésVagyok én is úgy, hogy nem jön semmi belőlem, akkor nem írok. Aztán ha van valami írok :) Szerintem ezzel sokan vagyunk így, nem csinálok belőle lelkiismereti kérdést. Azt tapasztaltam már itt, más blogok által, ahol néha viták, sértődések kialakultak, mert egy egy gondolatot valaki magára vett, s ment a vita,, hogy igen, ez egy nyitott világ, ide jöhetnek olyan hozzászólások is, amik nem éppen kedvezőek a mi meglátásunkra...és igen, ennek ez (az egyik) hátulütője.
De nyilván mindenki saját maga dönti el mit szeretne. Én mondjuk, annak ellenére, hogy elmélkedős címet adtam a saját blogomnak, nem igazán elmélkedek, de ha valaki ír valami témát, ami megmozgat, akkor oda meg ömlik belőlem a szó :))) Ezt tapasztalhattad :)))
Szép napot kívánok! :))
Igen, és Te is olyna sokáig nem írtál, és most olyan jó, hogy újra aktívabb vagy!:-)
TörlésDe komolyan hozzám még nem jött olyan vita, ami miatt sértődés lett volna, gondolom akkor nem írta le a gondolatát....Mondjuk ezt annyira nem bánom! Persze az sem jó, hogy csak negédesen bájcsevegünk..
Az írás nem kényszer. Lehetőség arra, hogy megoszthasd, ami bánt, örömet okoz, foglalkoztat. Nem vagyunk megélhetési bloggerek, nincs rajtunk nyomás, hogy produkálni kell, mert ha nincs látogatottság, akkor reklám sincs. Magunk miatt írunk elsősorban. Ezt a lazaságot tartsd meg, hogy igazán örömödet lelhesd az egészben.
VálaszTörlésKöszönöm!:-) Te mindig olyan bölcsen írsz!:-)
Törlés♥ :-)
TörlésBennem is sokszor felmerült már ez a kérdés, nevezetesen az, hogy nem írok többet. Minek, kinek? Aztán jön egy-két komment, vagy e-mailes visszajelzés teljesen idegen emberektől, egy-egy megosztás a facebookon úgy, hogy tök véletlenül találom magam szembe a blogoldalammal - és akkor rájövök, hogy mégis van értelme írni. Én úgy vagyok ezzel, ha naponta legalább egy embernek örömet tudok szerezni az írásommal, a fotóimmal, akkor már megérte... Talán nézd Te is ilyen szemszögből a blogírást.
VálaszTörlésPontosan megfogalmaztad az én érzéseimet, Annamarie! Mert én nem fogom soha elfeljetni, hogy mennyi kedves szót kaptam, mikor magam alatt voltam, vagy mikor örömöm volt! És látod, Te is vetted magadnak a fáradságot és írtál nekem, ez mindig nagyon, nagyon jólesik!
TörlésCsak most jutottam ide és ámulva, bámulva olvasom a Benned mocorgó kérdéseket. Hát persze, hogy olvasunk, és az is benne van a pakliban, hogy elvesztünk egy-egy kedves bloggertársat. Viszont, ahogy Superwoman írta, nem vagyunk megélhetési bloggerek, nincsenek kötöttségek sem írás, sem olvasás terén. És még ha olvas is az ember egy blogot, nem biztos, hogy tud írni. Mostanában én is alig érem utol magam. És inkább a családba invesztálom utolsó erőtartalékaimat, mint a billentyűzet verésébe. Viszont a napsugaras bejegyzéseid (mivel az egyetlen nem gasztroblog vagy, amit rendszeresen olvasok)sokszor elgondolkodtatnak, jókedvre derítenek és megríkatnak. Szóval folytasd csak a saját tempódban, mi meg olvasunk és sokszor gondolunk Rád szeretettel!!! :-))
VálaszTörlésTényleg az egyetlen nem gasztroblog vagyok amit olvasol? Milyen jó nekem!!!!:-)
TörlésÉs mindig nagyon, nagyon köszönöm,hogy írsz, olyan jólesik!
Puszi